Birds of Prey – Ragadozó madarak (2020)

Rég túl vagyunk már a Warner Bros. és DC mozifilmes bukdácsolásán. Évekkel ezelőtt lezárult a Snyder-era, szerintem méltatlanul, mert akkor lehetett volna igazán megítélni, ha valóban elkészül és bemutatásra kerül a rendező víziója, az öt filmet felölelő Igazság Ligája. Tény, hogy rohamléptekben próbálta a stúdió felvenni az iramot, hogy közös filmes univerzumot építsen a legismertebb képregénykarakterek köré, de túl sokat akartak egyszerre, aminek tudjuk mi lett a vége. Szerencsére a bukásból ésszel kecmeregtek ki és belátták – aminek én csak örülni tudok -, nincs szükség mindennel összefüggő filmsorozatra, mely darabjait különállóan nem lehet élvezni.

Ami viszont elvitathatatlan érdemük az a kísérleti szellem és az abszolút egyenlőség nemek között. Az első perctől kezdve kiegyenlítetten építenek a női karakterekre is, ahogyan más stúdiók nem, sőt, alappillérekként vonultatnak fel népszerű és kevésbé ismert női karaktereket. Emellett a nagyobb volumenű, szólókalandokon kívül, mint amilyen a Wonder Woman vagy az Aquaman volt, nyitottak a rizikósabb, kisebb léptékű projektek felé. Leghangosabb sikerük természetesen a 11 Oscarra jelölt és megannyi kritikai díjat, elismerést besöprő Joker, de előtte ott volt az emberi mértékű Shazam! is, mely egy régi vágású, kellemes családi mozi.

Leginkább a 2016-ös Öngyilkos osztagot illik szidni, holott közel sem vállalhatatlan termékről van szó. Az ötlet jó volt, sok mindent elmértek és nagyon érződik, hogy darabokra kaszabolták az eredeti verziót. Viszont voltak benne olyan karakterek, azok megközelítései és színészek, akikkel lehetett még mit kezdeni. A stúdió úgy viselkedett, mint egy jó fej tanár és engedte Cathy Yannak, hogy kijavítsa David Ayer dolgozatát, amihez nagy szüksége volt a stréber Margot Robbiehoz.

Robbie a legjobb dolog a Sucidie Squadban, az ő elmeroggyant bohóclánya igazi ziccer és bizony élt vele, sőt lubickolt a szerepben. Már akkor házalt saját projektjével, hogy a karaktert szólókalandra vigye. Eleinte egy Joker-Harley Quinn spinoffra gondoltak, majd a zakkant csaj igazi bandáját, a gothami sziréneket akarták összehozni, végül maradtak kispályán, alacsony költségvetéssel és kezdtek valami önállót ezzel a vitatott megítélésű szereplővel.

Kimondottan örültem, hogy az Öngyilkos osztagban alig – egy két pillantás, hangnem – került előtérbe a bűn bohóc párjának kapcsolata. Alapjáraton is két romantizált pszichopatáról van szó, akiket mindenki szeret, mert őrültek, szabályok nélkül élnek, félelmetesek, de egyben szórakoztatóak. Arra viszont semmi szükség nem volt, hogy a bántalmazó kapcsolatukat is úgy mutassák be, hogy esetleg követendő példának tűnjön. Miután közmegegyezés alapján – annak ellenére, hogy nem volt lehetősége bizonyítani – a Jared Leto féle Joker interpretáció a legrosszabb élőszereplős megközelítés, a Joaquin Phoenix féle viszont összeegyezhetetlen az Öngyilkos osztag világával, kukázni kellett a karaktert.

Adta magát, hogy a kilúgozott gerlepár szakítása ágyazzon meg az új kalandnak. Most, hogy nem élvezi többé Gotham legnagyobb hatalmú bűnözőjének védelmét, Harley Quinn egyedül találta magát a maffiavilágban, ahol mindenkinek le akar számolni vele különböző sérelmeik miatt. A bűnözőhierarchia második embere, Roman Sionis (Ewan McGregor)  is szemet vetett a bohóclányra, de tervei között szerepel egy, valaha legnagyobb hatalmú maffiavezér vagyonának megszerzése, melybe Quinn és újdonsült barátnői jól beleköpnek.

2014 és 2019 között ment a Gotham című sorozat, ami a Wayne szülők meggyilkolásának éjszakáján vette fel a fonalat és kalauzolta el a nőzőket a bűnös város mocskába. Batman nélkül, csokorba szedve legismertebb ellenfeleit, de azokat is, akik csak néha napján tettek keresztbe neki. Abszolút működött a világ a bőregér nélkül is, főleg azért, mert a sorozat a bűnözőkről szólt, az ő szemszögükből mutatta be a várost azokban az időkben, amikor még nem zabolázta őket a köpenyes igazságosztó. Egyszerre volt zsarusorozat, noir, krimi, thriller, a végén pedig horror. A Ragadozó madarak egy az egyben ezt a hangulatot viszi tovább. Nincsenek világrengető cselszövéseket dédelgető szupergonoszok, csak elmebeteg pszichopaták és keresztapák, akik a maguk projektjeit szeretnék véghezvinni, átgázolva mindenen. Mivel Harley Quinn sem egy metahumán, csupán egy halandó bűnöző, sokkal jobban illik hozzá ez a földhözragadtabb megközelítés. Az Öngyilkos osztag alapkonfliktusát javította ki ezzel Cathy Yan rendező. Ott olyan ellenség(ek) ellen küldték harcba a rosszfiúkból álló csapatot, akit az Igazság Ligája, vagy akár egyedül Batman egy kedd este elintéz. Nem volt súlya a bűnözőkből verbuvált társaságnak, hisz ők inkább olyan helyzetekben lennének használhatóak, ami nem összeegyeztethető a szuperhősséggel és sokkal kisebb volumenű. A Ragadozó madarak pont ennek tesz eleget, a rosszak a még gonoszabbakkal néznek farkasszemet, lopnak, csalnak, hazudnak, törnek, zúznak és ölnek, senki nem akar belőlük antihőst csinálni, intézik a maguk dolgait, az pedig teljesen mellékes, hogy eközben egy kicsit hozzájárulnak a magasabb jóhoz.

Robbie sokkal inkább tud kiteljesedni, érződik, hogy ez a projekt ízig-vérig az övé. Imádja a szereplőt, kellően őrült és szórakoztató, emellett az Én, Tonyában megszerzett korcsolyatehetségét is kellően kihasználja. Sajnos a magyar szinkron ront az élményen, mert Robbie pronyó, ausztrál redneck akcentusa már önmagában élvezeti faktor. Az ő Quinnje mellett megismerkedünk Fekete Kanárival (Jurnee Smollett-Bell), aki a többi csapattaghoz képest előtérbe kerül. Igazi badass és jó párosítás Quinnel. Renee Montoya (Rosie Perez) a közhelyes kiégett zsaru, aki le akar számolni a maffiózókkal, de neméből adódóan nem kapja meg az ügyeket, melyekbe éveket fektetett. Legkevesebbet Mary Elizabeth Winstead Vadásznőjéről tudunk meg. Ők négyen fognak össze, hogy megvédjék a piti tolvajt, Cassandra Caint (Ella Jay Basco), aki viszont remek tettestársa Harley Quinnek. Papírmasé karakterek, de a színészek kihozzák belőlük a tőlük telhető legtöbbet. Sok lehetőségük nincs, nagyon érződik, hogy ezek a szereplők egy kalandra szólnak, de amíg tart a cselekményszáluk, addig igazán élvezetesek.

Sokan nem szeretik Leto felmpimpelt maffiavezér Jokerét, holott ehhez az atmoszférához ez illett. Így közelítették meg McGregor Fekete Maszkját is, de neki sokkal több ideje volt kibontakozni a szerepben. Kicsit olyan, mintha a Jokert keresztezték volna az Amerikai pszichó főszereplőjével, egy szadista pszichopata, dühkitörésekkel, megalomániával és végtelenül nárcisztikus. McGregoron pedig látszik, mennyire élvezte a forgatást. Az ő segédje és (szerelmi) partnere az egyik legijesztőbb Batman gonosz, Victor Zsasz (Chris Messina), aki keveset szól, de amikor képernyőn van, ellopja a showt. Sajnos kevés szerep jutott neki, de maga a karakter sem túl árnyalt, csak egy mezei sorozatgyilkos.

Ennyi elmebajos mellé csak és kizárólag a magas besorolás illett és szerencsére meg is kapták a készítők, a lehetőséggel pedig éltek, bár szerintem még jobban túl lehetett volna tolni, mert egy ilyen mozinál a határ a csillagos ég gátlástalanság terén. Kiemelném a díszlettervezők munkáját. Egyértelmű inspirációt merítettek Stanley Kubrick világából, visszaköszön a Mechanikus narancs Korova tejivója, A ragyogás színpalettája és formái, de Jeff Koons alkotásai is. Imádtam Sionis bárját, de még annál is jobban a végső összecsapás vidámparkját. Abszolút high camp az egész látványvilág, de szerencsére nem a Joel Schumacher féle ízléstelen vurstli, hanem a Tim Burton szerű Gotham. Közben csak arra tudtam gondolni, mennyire jól illene ide Michelle Pfeiffer Macskanője és Uma Thurman Méregcsókja. Remélem, hogy a visszafogott anyagi siker ellenére, mivel a kritika szereti, zöld utat kap majd egy újabb kaland, ahol már Harley Quinn igazi társnőivel rúghatja szét mindenki seggét.

Cathy Yan megtalálta az egyensúlyt filmjében, nincs erőszakos emancipálódás, közhelyes és arcpirító lánybandázás, csak szórakoztató és kemény női karakterek, akiket rászabadítottak a rossz arcúakra. Nem egy világmegváltó darab, de a céljának eleget tesz. Harsány, élvezetes, szabadszájú. Így kell képregényes női akciófilmet készíteni, amit semelyik másik stúdió képtelen volt eddig.

IMDb

3 thoughts on “Birds of Prey – Ragadozó madarak (2020)

  1. Jó kritika, na meg úgy összességében is tetszenek az írásaid. Sok filmről teljesen különbözik a véleményünk, de épp emiatt a véleménykülönbség miatt szeretem olvasni a kritikáidat, toplistáidat, szóval csak így tovább!

    Jelen film szerintem egész jól kezdődik: Harley karaktere érdekes, jók a dumák, jók a zenék, jó a látvány is, az első 30-40 perc valóban kiváló, de innentől a mozi mélyrepülésbe kezd és egy olyan fináléba torkollik, ami pont, hogy az általad is említett Schumacher-féle színes-szagos katyvaszt juttatta eszembe.

    A színészek közül egyedül Robbie az, aki miatt érdemes a filmet megnézni, ő az egyetlen, akinek pozitív okokból emlékezetes az alakítása, mert pl. én még soha sem láttam Ewan McGregort ripacskodni, de amit itt leművel, azt nagyon kellemetlen nézni.

    Az is igaz, hogy itt nincs világmegváltás és epikusság, de a sztori túlontúl is pitiáner, nincs igazi tétje a dolgoknak, és épp ezért a film szavatossága is romlik. Azzal egyetértek és örülök, hogy túlléptek a PG13-as besoroláson, és valóban, fokozhatták volna még.

    Egyszeri szórakozásnak oké, aki pedig netán az első 40 perc után bealudna és csak a stáblistakor ébredne, ne bánkódjon: a tojásos szenyó finomabbik részét már megette 😉

  2. @TieFighter: Szia, köszönöm és örülök, hogy olvasol. 🙂 Érdekes, mostanában várni szoktam a moziélményes kritikákkal, mert a nagyvásznon látni mindig felértékeli számomra az adott filmet és hagyom, hogy ülepedjen az élmény. Itt is ezt tettem, viszont a napokban újra próbáltam nézni és nem kötött le, valóban csak egyszeri szórakozásra volt jó.

  3. hát olyan, mint a Suicide Squad.
    kicsit harsányabb, nem olyan sötét, tipikus, mint egy 2000es évekbeli képregényfilm, de ettől még nem lesz jó.
    Harley egy másodhegedűs. nem bír el egy filmet a hátán na. Hiába Margot szépsége akkor is kevés. Főleg ha maga mellé harmad meg negyedvonalbeli segítőket, társakat kap.
    Ha harleyt akar bárki is, akkor nézzen TAS-t, vagy még inkább a saját animációs sorozatát. Az tényleg jól sikerült.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *